Miért ennyire fontos a cink?
A cink esszenciális ásványi anyag: a szervezet nem tudja előállítani, ezért táplálékkal kell biztosítanunk. A szervezetben körülbelül 1,5–2,5 gramm cink található, elsősorban az izmokban és a csontokban. Bár ez a mennyiség eltörpül például a kalciumhoz képest, a cink biológiai jelentősége igen nagy. Több száz enzim működésében vesz részt, és szerepet játszik többek között a sejtosztódásban, a sejtek közötti jelátvitelben, a fehérje- és DNS-szintézisben, valamint a sebgyógyulásban.
A cink különösen érdekes abból a szempontból, hogy nem egyetlen „feladatot” lát el. Inkább olyan, mint egy sokoldalú háttérszereplő: számos, egymástól látszólag távoli biológiai folyamatban van jelen, és éppen ezért a megfelelő cinkellátottság a szervezet egészének működéséhez hozzájárul.
Termékajánló: 1x1 Vitamin C-vitamin + D-vitamin + Cink rágótabletta 90db
Az immunrendszer egyik fontos ásványi anyaga
A cink legismertebb szerepei közé tartozik az immunrendszer normál működésének támogatása. Az immunrendszer összetett hálózatként működik, amelyben a veleszületett és a szerzett immunválasz egyaránt részt vesz. A cink mindkét rendszer működésében szerepet játszik, többek között az immunsejtek képződésében, aktivációjában és érésében. A cinkhiány emiatt az immunválasz több pontját is érintheti.
Ez nem véletlenül jelenik meg az uniós engedélyezett állítások között sem: a megfelelő cinkbevitel hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez. Az EFSA értékelési rendszere és az uniós szabályozás éppen azt a célt szolgálja, hogy az élelmiszereken és étrend-kiegészítőkön szereplő egészségre vonatkozó állítások mögött megfelelő tudományos bizonyíték álljon.
Termékajánló: Hymato Cink3 étrend-kiegészítő kapszula 60db
Cink és sejtszintű működés
A cink szerepe azonban messze túlmutat az immunrendszeren. A DNS, vagyis a genetikai információt hordozó molekula szintéziséhez és a fehérjék előállításához is szükség van rá. Ez azért különösen jelentős, mert a fehérjeszintézis gyakorlatilag valamennyi sejtünk működésének alapvető része: az enzimektől a sejtek szerkezeti fehérjéin át számos, életfontosságú molekula előállítása ezen keresztül történik.
A cink emellett hozzájárul a sejtosztódáshoz és a sejtek közötti jelátvitelhez is. Ezek a folyamatok különösen intenzívek a növekedés és fejlődés időszakaiban, ezért a cink megfelelő ellátottsága gyermekkorban és serdülőkorban is kiemelt jelentőségű. A várandósság idején szintén megnő a szervezet cinkigénye, hiszen a fejlődő magzat növekedéséhez és szöveteinek kialakulásához is szükség van erre az ásványi anyagra.
Termékajánló: Vitaking Cink-biszglicinát kapszula 60db
Bőr, haj, köröm: a cink látványosabb oldalai
A cinket sokan elsősorban az immunrendszerrel társítják, pedig az egészséges bőr, haj és köröm szempontjából is érdekes tápanyag. Az Európai Unióban engedélyezett állítás szerint a cink hozzájárul a normál bőr, haj és köröm fenntartásához. Ugyancsak hozzájárul a normál csontozat fenntartásához és a normál látás megőrzéséhez.
A háttérben ismét a cink sokrétű sejtszintű szerepei állnak. A sejtosztódás, a fehérjeszintézis és a szövetek megfelelő működése egyaránt olyan folyamat, amelyben a cink részt vesz. A szervezet tehát nem külön-külön „használja” a cinket a bőrre, a hajra vagy az immunrendszerre: ugyanaz az alapvető ásványi anyag több biológiai rendszer működéséhez járul hozzá.
Honnan juthatunk hozzá?
A cink számos élelmiszerben megtalálható. Különösen jó forrásnak számítanak a húsok, a halak és más tengeri élőlények, a tojás és a tejtermékek. A növényi eredetű élelmiszerek közül a hüvelyesek, az olajos magvak és a teljes értékű gabonák is tartalmaznak cinket.
Itt azonban van egy érdekes táplálkozástudományi részlet: nemcsak az számít, hogy egy élelmiszer mennyi cinket tartalmaz, hanem az is, hogy abból mennyi tud felszívódni. A növényi élelmiszerekben található fitátok ugyanis képesek a cinkhez kötődni, ezáltal csökkentve annak biohasznosulását. Ez különösen azok számára lehet érdekes szempont, akik étrendjükben nagy arányban fogyasztanak hüvelyeseket és teljes értékű gabonákat. Bizonyos konyhatechnológiai eljárások – például az áztatás – mérsékelhetik a fitátok cinkfelszívódást gátló hatását.
Mennyi cinkre van szükségünk?
A szükséglet életkortól és életszakasztól függ. Az NIH adatai szerint felnőtt férfiak számára napi 11 mg, felnőtt nők számára 8 mg cink az ajánlott mennyiség; várandósság és szoptatás idején az igény magasabb.
A cink esetében ugyanakkor a „minél több, annál jobb” elv nem alkalmazható. Az EFSA felnőttek számára 25 mg/nap felső beviteli szintet ad meg, míg az NIH amerikai referenciaértéke 40 mg/nap. Ezek nem célértékek, hanem olyan szintek, amelyek fölött a tartós bevitel már egészségügyi kockázatot jelenthet.
Különösen a hosszú időn át, nagy dózisban alkalmazott cinkpótlásnál érdemes figyelni arra, hogy a túlzott cinkbevitel gátolhatja a réz felszívódását. Ez jól mutatja, hogy az ásványi anyagoknál is a megfelelő mennyiség és az élettani egyensúly a lényeg.
A cink helye a tudatos tápanyagbevitelben
A cink jelentőségét éppen az adja, hogy nem egyetlen területhez kapcsolódik. Részt vesz az immunrendszer normál működésében, a DNS- és fehérjeszintézisben, a sejtosztódásban és a sejtek közötti jelátvitelben, hozzájárul a normál bőr, haj és köröm fenntartásához, valamint a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez.
Éppen ezért érdemes a cinkre nem valamiféle különleges, egyetlen célra szolgáló tápanyagként, hanem a szervezet mindennapi működésének egyik alapvető elemeként tekinteni. Kis mennyiségben van rá szükségünk, a biológiai jelentősége azonban jóval nagyobb annál, mint amit a milligrammban kifejezhető napi szükséglet sugall.
Cink tabletták és kapszulák kedvező áron, készletről! Kattints ide!
Tudományos források (lenyíló menü, kattints ide!)
National Institutes of Health – Office of Dietary Supplements: Zinc
Zinc – Fact Sheet for Health Professionals
European Food Safety Authority (EFSA) – Dietary Reference Values
Dietary Reference Values
EUR-Lex – Commission Regulation (EU) No 432/2012
Az élelmiszerekkel kapcsolatos, engedélyezett egészségre vonatkozó állítások uniós jegyzéke, beleértve a cinkre vonatkozó állításokat is.
Commission Regulation (EU) No 432/2012
National Institutes of Health – Office of Dietary Supplements: Vitamin and Mineral Fact Sheets
Vitamin and Mineral Supplement Fact Sheets
