Keresés

A D-vitamint gyakran nevezik „napfényvitaminnak”, ami nem véletlen, hiszen a szervezetünk képes saját maga előállítani a bőrben, amikor azt megfelelő mennyiségű UVB-sugárzás éri. A D-vitamin jelentőségéről az elmúlt években rengeteg kutatás született, és ma már tudjuk, hogy a normál csontozat, az immunrendszer megfelelő működése és az izomfunkciók fenntartása szempontjából is nélkülözhetetlen tápanyagról van szó. Ennek ellenére még mindig sok a bizonytalanság a D-vitamin-termelés körül. Elég-e napi tíz perc napozás? Valóban megakadályozza a fényvédő a D-vitamin képződését? Reggel vagy délben érdemes napfényre menni? És vajon az ablakon keresztül beszűrődő napsugarak is elegendőek?

A nyár sokak számára a feltöltődés, a szabadság és a hosszú nappalok időszaka. Éppen ezért különösen meglepő lehet, amikor a napsütéses hónapokban nem energikusabbnak, hanem éppen ellenkezőleg, kimerültnek, álmosnak és motiválatlannak érezzük magunkat. A nyári fáradtság valós jelenség, amelyet számos élettani folyamat, a meleghez való alkalmazkodás, a fokozott folyadékvesztés, az alvásminőség romlása vagy akár bizonyos tápanyagok hiánya is előidézhet.

A sportolók és az aktív életmódot folytatók körében egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a tápanyagok és hatóanyagok, amelyek hozzájárulhatnak a szervezet energia-anyagcseréjének támogatásához és a regenerációs folyamatokhoz. A Q10 különlegessége, hogy közvetlenül kapcsolódik a sejtek energiatermeléséhez. Mivel a fizikai aktivitás fokozott energiaigénnyel jár, nem meglepő, hogy a sporttudományban is vizsgálják a szerepét. De vajon segíthet-e a Q10 a teljesítményben? Mit mondanak a kutatások az állóképességről és a regenerációról? Kinek lehet különösen érdekes a pótlása?

Az immunrendszer támogatásáról sokáig elsősorban a C-vitamin, a fokhagyma vagy a téli időszakban alkalmazott klasszikus immunerősítők jutottak eszünkbe. Az elmúlt évek kutatásai azonban egyre világosabban rámutattak arra, hogy a szervezet védekezőrendszere jóval összetettebb annál, mint hogy egyetlen vitaminra épüljön. A modern szemlélet szerint az immunrendszer egyik legfontosabb központja a bélrendszerben található, ahol több billió mikroorganizmus alkotja a bélflórát vagy más néven mikrobiomot.

A modern életmód egyik leggyakoribb velejárója a krónikus stressz. Sokan tapasztalják, hogy egy nehezebb időszakban fokozódik a gyomorégés, a puffadás, a teltségérzet vagy akár a gyomortáji fájdalom. Nem véletlenül mondjuk, hogy „ideges a gyomrom”, hiszen az emésztőrendszer és az idegrendszer között rendkívül szoros kapcsolat áll fenn. Ebben az összefüggésben egyre többet hallani az úgynevezett U-vitaminról, amelyet eredetileg a gyomorfekélyekkel kapcsolatos kutatások során írtak le.

A digitális eszközök használata ma már a mindennapi élet természetes része. Számítógépek, laptopok, okostelefonok és tabletek előtt dolgozunk, tanulunk és szórakozunk, miközben sokan napi 8-12 órát töltenek képernyő előtt. Nem meglepő, hogy egyre többen tapasztalnak szemszárazságot, homályos látást, fejfájást vagy égő, fáradt szemeket. Ezt a jelenséget összefoglalóan digitális szemfáradtságnak vagy számítógépes látás szindrómának (Computer Vision Syndrome) nevezik.

Mit változik a szervezet 40 éves kor felett? A 40. életév után a férfi szervezetében fokozatos változások indulnak el. Lassulhat az anyagcsere, csökkenhet az energiaszint, mérséklődhet a tesztoszteronszint, romolhat a regeneráció, valamint a szív- és érrendszer, az ízületek és a prosztata egészségének támogatása is egyre fontosabbá válik.

A D-vitamin az egyik legismertebb vitamin, amelynek jelentőségét ma már messze nem csupán a csontok egészségével kapcsolatban említik. Az elmúlt évek kutatásai rámutattak arra, hogy a megfelelő D-vitamin-szint szerepet játszhat az immunrendszer normál működésében, az izomfunkciók fenntartásában, valamint számos egyéb élettani folyamatban is. Ennek ellenére minden nyáron visszatér ugyanaz a kérdés: ha sokat süt a nap, szükséges-e egyáltalán D-vitamint szedni?

A nyári hónapokban a legtöbben a megfelelő fényvédelemre, a hidratálásra és a napégés megelőzésére koncentrálnak. Egyre gyakrabban merül fel azonban az a kérdés is, hogy léteznek-e olyan tápanyagok, amelyek belülről támogathatják a bőr természetes védekezőképességét a napsugárzással szemben. Az egyik legismertebb ilyen vegyület a béta-karotin, amelyet sokan egyszerűen a „napozás vitaminjaként” emlegetnek.

Az öregedés természetes folyamat, de az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányult azokra a tápanyagokra és hatóanyagokra, amelyek segíthetnek megőrizni a bőr egészséges, üde és fiatalos megjelenését. A kollagén, a hialuronsav és a C-vitamin mellett a Q10 koenzim is az egyik legismertebb anti-aging összetevővé vált, amely nemcsak étrend-kiegészítőkben, hanem kozmetikai készítményekben is egyre gyakrabban jelenik meg.

Az útifűmaghéj az egyik legismertebb természetes rostforrás, amely az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az egészségtudatos táplálkozásban. Népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy rendkívül magas oldhatórost-tartalommal rendelkezik, így támogathatja az emésztést, hozzájárulhat a megfelelő bélműködéshez, valamint segíthet a napi rostbevitel növelésében.

Napégés után, hogyan támogathatjuk a bőr természetes regenerációját? A nyár a napsütés, a szabadtéri programok a feltöltődés időszaka, ugyanakkor a fokozott UV-sugárzás miatt bőrünk ilyenkor nagyobb terhelésnek van kitéve, mint az év bármely más szakában. Bár a legtöbben igyekeznek megfelelő fényvédelemmel védeni magukat, előfordulhat, hogy egy hosszabb strandolás, kirándulás vagy szabadtéri program után a bőr kipirosodik, érzékennyé válik, és megjelennek a napégés kellemetlen tünetei.