Aszalt datolya mag nélkül 500g Paleolit

Az irritábilis bél szindróma (IBS) az egyik leggyakoribb funkcionális emésztőrendszeri állapot, amely világszerte emberek millióit érinti. Az IBS hátterében nem mutatható ki egyetlen szervi elváltozás, ugyanakkor a tünetek jelentősen befolyásolhatják az életminőséget. A hasi fájdalom, a puffadás, a hasmenés, a székrekedés vagy ezek váltakozása sok esetben hosszú ideig fennállhat. Az étrend szerepe kiemelt jelentőségű az IBS kezelésében, ezért a kutatók régóta vizsgálják, hogy a különböző rosttípusok milyen hatással lehetnek az emésztőrendszer működésére. Az útifűmaghéj különösen nagy figyelmet kapott, mivel magas oldhatórost-tartalma miatt eltérően viselkedik, mint számos más rostforrás.

Kanadában és Amerikában heteken belül kezdetét veszi a juharfák szüretelése, azaz a „maple sugaring season”: ennek során lecsapolják a juharfák édes nedvét, melyből aztán különféle erősségű juharszirup-fajtákat készítenek. A juharszirup egy természetes édesítőszer, mely kiválóan alkalmas a cukor helyettesítésére - a hagyományos cukorral ellentétben pedig számos értékes tápanyagot tartalmaz. Írásunkban bemutatjuk a juharszirup készítésének különleges folyamatát, ismertetjük a juharszirup-fajták legújabb osztályozását és adunk néhány tippet a finom alapanyag felhasználásához.

A Plantago ovata (indiai útifű) növény magjából nyert Psyllium maghéj egy oldható rost, amelyet széles körben használnak az emésztés egészéges működésének helyreállítására és fenntartására, a koleszterinszint csökkentésére és a testsúly szabályozására. Ahhoz, hogy ennek az értékes rostforrásnak az előnyeit teljes mértékben kiaknázhassuk, fontos, hogy betartsuk a fogyasztására vonatkozó útmutatásokat. Alábbi útmutatónk segít abban, hogy az útifűmaghéjat úgy építhesd be az étrendedbe, hogy fogyasztása biztonságos és hatékony legyen számodra. Kövesd részletes útmutatónkat, és sajátítsd el az útifűmaghéj helyes fogyasztását!

A glicinről elsősorban aminosavként, esetleg az étrend-kiegészítők egyik népszerű összetevőjeként hallhatunk. A kollagénnel kapcsolatban viszont már sokkal ritkábban kerül szóba, pedig a két anyag között kifejezetten szoros kapcsolat van. A glicin ugyanis nem egyszerűen egyike a kollagénben megtalálható aminosavaknak: a kollagén jellegzetes szerkezetének kialakulásához is nélkülözhetetlen. Ez azért érdekes, mert a kollagén szerkezetének megértésével azt is könnyebb átlátni, miért van szüksége a szervezetnek glicinre, és milyen szerepet tölthet be ez az egyszerű felépítésű aminosav a kötőszövetek fenntartásában.