Pharmekal Hyaluronic Acid Hyaluronsav 60db 100mg

A maca gyökér (Lepidium meyenii) Peru és Bolívia magashegyi területein, mintegy 4000 méteres tengerszint feletti magasságban őshonos gyógynövény, amely évezredek óta része az ott élő népek étrendjének és gyógyászati hagyományainak. A zord környezeti feltételek - az alacsony oxigénszint, az erős UV-sugárzás és a szélsőséges hőingadozás - ellenére a maca nemcsak fennmaradt, hanem fontos energia- és tápanyagforrássá vált olyan időkben is, amikor más növények alig éltek meg ezen a vidéken. A hagyományos felhasználás szerint fogyasztása hozzájárult az állóképesség, az energiaszint és az általános vitalitás fenntartásához, ami jól tükrözi a növény alkalmazkodóképességét és sokoldalú hatását.

A „lúgosítás” kifejezés az emésztéssel és általában az egészséggel kapcsolatban rendkívül elterjedt, ugyanakkor gyakran félreértelmezett fogalom. A köznyelvben sokszor azt sugallja, hogy a szervezet „elsavasodása” egyensúlytalanság, amelyet lúgosító hatásokkal lehet helyreállítani. Az élettani valóság ennél jóval pontosabban szabályozott, és szervenként eltérő pH-viszonyokon alapul. Cikkünkben tisztázzuk, mit jelent valójában a pH a szervezetben, miért nem értelmezhető a „teljes test lúgosítása” fogalma élettanilag, és hogyan működik a bikarbonát-rendszer szerepe az emésztésben. A cél a gyakori félreértések rendszerszintű tisztázása, különösen az emésztési panaszok és ásványvizek kapcsán.

A kollagén az emberi szervezet egyik legfontosabb strukturális fehérjéje: jelen van a bőrben, az ízületekben, az inakban, a porcokban és a kötőszövetekben. Természetes kollagéntermelésünk azonban már a húszas éveink közepétől fokozatosan csökken, ami idővel bőröregedéshez, ízületi panaszokhoz és a kötőszövetek gyengüléséhez vezethet. Nem véletlen, hogy a kollagénpótlás iránti érdeklődés évről évre nő.

A probiotikumok egyre többféle étrend-kiegészítőben elérhetők, és a választék ma már meglehetősen széles. A készítmények között azonban lényeges különbségek lehetnek: nem ugyanazt a hatást várhatjuk egy-egy baktériumtörzstől, és a nagyobb csíraszám vagy a többféle baktérium jelenléte önmagában nem jelenti azt, hogy egy készítmény hatékonyabb. A jó probiotikum kiválasztásakor ezért nem érdemes pusztán a baktériumok számára vagy a törzsek hosszú listájára hagyatkozni. Sokkal informatívabb, ha azt nézzük meg, pontosan milyen mikroorganizmusokat tartalmaz a készítmény, milyen mennyiségben, és rendelkezésre áll-e róluk megfelelő humán klinikai bizonyíték az adott alkalmazási célra. Így könnyebb olyan készítményt választani, amelynek összetétele nem csupán jól hangzik a címkén, hanem szakmai szempontból is megalapozott.