Naturland Izlandi zuzmó 150 ml

A probiotikumok egyre többféle étrend-kiegészítőben elérhetők, és a választék ma már meglehetősen széles. A készítmények között azonban lényeges különbségek lehetnek: nem ugyanazt a hatást várhatjuk egy-egy baktériumtörzstől, és a nagyobb csíraszám vagy a többféle baktérium jelenléte önmagában nem jelenti azt, hogy egy készítmény hatékonyabb. A jó probiotikum kiválasztásakor ezért nem érdemes pusztán a baktériumok számára vagy a törzsek hosszú listájára hagyatkozni. Sokkal informatívabb, ha azt nézzük meg, pontosan milyen mikroorganizmusokat tartalmaz a készítmény, milyen mennyiségben, és rendelkezésre áll-e róluk megfelelő humán klinikai bizonyíték az adott alkalmazási célra. Így könnyebb olyan készítményt választani, amelynek összetétele nem csupán jól hangzik a címkén, hanem szakmai szempontból is megalapozott.

Szervezetünk egészséges működésében központi szerepet játszik bélrendszerünk, különösen a benne élő mikroszkopikus élőlények közössége, a bél mikrobiom. Ez a több milliárd baktériumból álló, láthatatlan ökoszisztéma számos élettani folyamatban vesz részt: támogatja az emésztést, védi az immunrendszert, hatással van az anyagcserére, valamint hozzájárul az idegrendszer és a közérzet szabályozásához. A mikrobiom egyensúlya tehát alapvető fontosságú testi-lelki jóllétünk fenntartásához - fenntartásában pedig segítségünkre lehetnek legújabb termékcsaládunk, a ProGastro élőflórás étrend-kiegészítői.

Az ókori civilizációk táplálékaként és a modern kutatások kedvelt „szuperélelmiszereként” egyaránt számon tartott spirulina a természet egyik leggazdagabb tápanyagprofillal rendelkező élelmiszere. Gazdag fehérjében, vitaminokban, ásványi anyagokban és antioxidánsokban, ezért hozzájárulhat az energiaszint fenntartásához és az immunrendszer erősítéséhez. Cikkünkben bemutatjuk, miért érdemes spirulinát fogyasztanod és hogyan építheted be az étrendedbe!

A gyomorégés, a kellemetlen mellkasi égő érzés vagy a nyelőcsőbe való, savas visszaáramlás hátterében a köznyelv gyakran „gyomorsavtúltengést” feltételez. A valóság azonban ennél összetettebb: sok esetben nem a gyomorsav mennyisége, hanem annak eloszlása, valamint az emésztőrendszer szabályozási egyensúlyának zavara áll a tünetek mögött. Írásunkban megvizsgáljuk, mi a gyomorsav fiziológiai szerepe, mi történik reflux esetén, s miért nem minden esetben a gyomorsav magas mennyisége a fenti tünetek kiváltó oka. A folyamat pontosabb megértése segít abban is, hogy a különböző támogató megoldásokat – például az ásványvizek szerepét – megfelelő kontextusban értelmezzük.